Két és fél hónap még hátravan az évből, de az önkéntes és magánkasszák közül már többen is hátradőlhetnek, miután már szeptember végén hozni tudták azt, amit tavaly egész évben, és ebben még nincs benne az állami támogatás. Az önkéntes és magán-nyugdíjpénztári portfóliók között több olyan is van, amely 5-6% közötti hozammal büszkélkedhet, árnyalatnyival mégis a magánkasszák jöttek ki győztesként a hozamversenyből.
Első látásra durvának tűnhet, hogy szinte minden befektetésünk hozamára 21 százalékos adóterhet kell fizetnünk. Számos olyan megoldás van, ahol akár részben, akár egészben meg tudjuk úszni ezt.
Fel kell készülni arra, hogy a mostani alacsony hozamok hosszú távon is velünk maradnak, ez pedig a hazai önkéntes pénztárak teljesítményére is rányomja bélyegét. A hazai alapkezelők vezérei úgy vélik, hogy az alacsony kamatkörnyezet teret engedhet az abszolút hozamú stratégiák elterjedésének is a pénztári portfóliókon belül, bár sokak szerint a céldátum alapok előrevezetőbbek lennének hosszú távon. A Pénztárszövetség mai konferenciáján az alapkezelői vezetők arról is beszéltek, hogy miért ilyen alacsony a pénztári befektetéseken belül a magyar részvények aránya.
Az állami nyugdíjrendszer szerepét a jövőben csökkenteni kell, és ennek helyét a kiegészítő nyugdíj-megtakarítási formáknak kell fokozatosan átvenniük - emelte ki előadásában Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Pénztárszövetség mai konferenciáján. Az államtitkár szerint a cafeteria rendszer átalakítása kihívást jelent majd az önkéntes pénztári szektornak, ezt erősítik meg az ÖPOSZ által elvégzett kutatás eredményei is, mivel a megkérdezett munkáltatók 21%-a jövőre már nem tervez önkéntes pénztári juttatást adni dolgozóinak.
Minél többet fizetünk rendszeresen az önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra évente, arányaiban annál többet tudunk spórolni a működési és likviditási költségeken. Átlagosan akkor járunk a legjobban, ha legalább 445 ezer forintos éves, azaz körülbelül 37 ezer forintos havi díjat fizetünk be rendszeresen.
Az MNB legfrissebb adatai szerint tavaly az önkéntes pénztári szektor által kezelt vagyon több mint 83%-a koncentrálódott a tíz legnagyobb szereplőnél, és úgy tűnik, a tagok is inkább a legnagyobb vagyont kezelő pénztárakat keresik. További érdekesség, hogy míg az önkéntes pénztáraknál inkább a kiegyensúlyozott portfóliókban kezelik a nagyobb ügyfélpénzeket, addig a magánkasszatagok már bevállalósabbak, itt ugyanis sokan a kockázatosabb növekedési portfóliókra szavaznak.
Egy csomó magyar megtakarítást azzal a hívószóval értékesítenek nekünk, hogy 20 vagy 30 százalékos állami támogatást zsebelhetünk be rajtuk, ami máshol, hasonló kockázatvállalással elérhetetlen a jelenlegi hozamkörnyezetben. Pedig tíz év fölötti futamidő mellett ez már csak évi 3-5 százalékos hozamnak felel meg, ráadásul osztoznunk kell ezen olyan szolgáltatókkal, amelyeket sok esetben az állami támogatás megléte tart életben.
A Pannónia Nyugdíjpénztár helyreigazítást kért a Portfolio.hu internetes portálon 2016. augusztus 23-án megjelent "Nyugdíjpénztárra bíztad a pénzed? - Nézd meg, hogyan teljesít!" c. cikkében szereplő állítások miatt. A hírportál a közvélemény hiteles tájékoztatásáért érzett felelőssége okán a Pannónia eltérő álláspontját is közzéteszi, hiszen a minősítés komoly befolyással lehet egy adott pénztár piaci megítélésére.
Az önkéntes- és magánpénztárak sem teljesítettek jól a második negyedévben, az MNB friss statisztikái szerint jelentősen visszaesett a befektetési eredmény, ez pedig szektorszinten mínusz 0,2, illetve mínusz 0,5%-os vagyonarányos hozamot jelent. A befektetési portfóliók összetétele érdemben nem változott, mindkét pénztártípusnál dominálnak a magyar állampapírok a befektetések között, a befektetési jegyek után pedig a részvények a legnépszerűbbek, utóbbi a magánkasszáknál kap hangsúlyosabb szerepet.
Friss tartalommal idén újra elérhető a Portfolio oldalán az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményértékelése. A hazai pénztártagok főként a pénzintézeti hátterű kasszákban bíznak, pedig átlagos, komplexen (nem csak a hozamok alapján számított) teljesítményük alapján nem ezek voltak a legjobbak tavaly. A legjobbak dobogójára főként a munkáltatói pénztárak kerültek fel, de azért érdemes jól körülnézni a piacon, mivel pénztár és pénztár között is nagy különbségek vannak.
Ide (vagy az oldal legalján található boxra) kattintva elérheted a részletes adatokat bemutató aloldalt, amelyek Matits Ágnes nyugdíjszakértő számításain alapulnak.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni befizetések 11,5 százalékkal, a munkáltatói befizetések pedig 5,8 százalékkal nőttek a második negyedévben. Az önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona a második negyedév végén 1095 milliárd forint volt, ami 4 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Négyéves távlatból nézve így 40 százalékkal, 312 milliárd forinttal nőtt az összvagyon. Az ÖPOSZ közleménye szerint az egészségpénztárak is jól szerepeltek, népszerűségüket az is jelzi, hogy az egyéni befizetések az idei második negyedévben 16,5 százalékkal nőttek 2015 azonos időszakához képest.
A mai aktív korú fiatalok nagy része arra számít, hogy nem lesz elég nyugdíja ahhoz, hogy meg tudjon belőle élni, a legtöbben viszont időskori munkával pótolnák ki a jövedelmüket, ahelyett, hogy aktív korukban félretennének a pihenésre. Pedig egy átlagos nyugdíjhoz viszonyított 25 százalékos kiegészítéshez elég lenne mindössze 5000 forintot megtakarítanunk minden hónapban, 35 éves korunktól fogva.
Még nincs vége az évnek, mégis több nyugdíjpénztár már megérdemelten hátradőlhetne, ugyanis sokan július közepére hozni tudták azt a teljesítményt, amit tavaly egész évben produkáltak. Az önkéntes kasszák között van olyan portfólió, ahol már 5% feletti hozamnak örülhetnek a tagok, mégis a magánkasszák teljesítenek a legjobban, ott a négyből három pénztár is tudta hozni az 5%-os szintet.
Sok kérdést kaptam az utóbbi időben arra vonatkozólag, mit gondolok arról, hogy a béren kívüli juttatások rendszerében az önkéntes pénztári befizetések kedvezőtlen helyzetbe jutnak azáltal, hogy jelentősen növekszik a munkáltató adóterhe ezeken a hozzájárulásokon. Az én válaszom mindig ugyanaz: az a baj, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések helye eleve nem a választható béren kívüli juttatások között lenne.
A cafeteriarendszerből kikerültek, és 2017-től már magasabb adóteher mellett nyújthatóak majd a pénztári szolgáltatások alapját képező munkáltatói befizetések. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) a pénztártagok között végzett felmérése szerint a döntő többség nem ért egyet a cafeteria mostani változásaival, sokan nem is tudnák pótolni a kieső munkáltatói befizetéseket. Az ÖPOSZ eközben kétirányú megoldási javaslatot is megfogalmazott a kormány felé - ismertette a terveket Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke a társaság mai szűk körű sajtótájékoztatóján.
A Magyar Pénztárszövetség véleménye szerint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak munkáltatói támogatását önálló soron nevesítse az adótörvény, máskülönben 2017-től a munkáltatói hozzájárulások drasztikus csökkenésére lehet számítani.
A nyugdíjpénztári tagok nagy része már saját zsebből finanszírozza megtakarítását, nem pedig a munkáltató fizeti helyette, utóbbi gyakorlatilag nullára is csökkenhet a cafeteria-reformok eredményeképpen. A másik jelentős törvénymódosítás, ami a nyugdíjpénztári jutalékok fölengedése, várhatóan nem fog jelentős drágulást okozni a piacon - derült ki mindez az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár és az OTP Alapkezelő közös sajtótájékoztatóján.
Önálló jogcímen kér támogatást az öngondoskodáshoz a cafeteriarendszer várható átalakítása során az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). A munkáltatók ösztönzésének csökkenése, esetleges megszüntetése ugyanis - önálló - támogatás nélkül, dolgozók százezreit érintené hátrányosan. A szervezet abban bízik, hogy javaslata nyomán az előtakarékosság továbbra is támogatott cél marad - írja az ÖPOSZ legfrissebb közleményében.
Az MNB első negyedévre vonatkozó statisztikái szerint az önkéntes és magánkasszák is jó teljesítménnyel indították az évet: az önkéntes pénztárak 2,3%-os, míg a magánpénztárak 3,3%-os vagyonarányos három havi hozamot értek el a befektetéseken. Az újonnan belépő önkéntes pénztári tagok száma régen volt olyan magas, mint az első negyedévben, miközben a tagok fizetési hajlandósága valamelyest csökkent. A magánkasszáknál viszont folytatódik a létszámcsökkenés, március végén már 59 ezer fő alá esett a tagok száma.
Több mint 50 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezelhet a Dimenzió biztosítóegyesület, ahová az MNB most "tőkeproblémákra" hivatkozva felügyeleti biztost rendelt ki. Az ügyhöz közeli forrásainktól megtudtuk, hogy mi áll az intézkedés háttérerében, a döntően a Magyar Telekomnál dolgozó ügyfelek sorsáról pedig egy tegnap elfogadott törvény gondoskodik. Nincs egyébként szó újabb Quaestor-botrányról, a vagyon megvan, az egyesület a tartósan alacsony hozamkörnyezetnek és a kiöregedett húzótermékének esett áldozatul.
Jó rejtekhelyet választott az ukrán katona.
Ráadásul a helyszín is egyezik.
Fontos találkozóra kerül sor.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
